2018. április 6., péntek

18.4.8. - Dönteni kell

Kedves Olvasó!



A blogon soha nem akartam politizálni, most azonban kivételt teszek, mert követni kell a nagyok példáját. Nem szabad csöndben maradni, mert 1848-ban sem maradtak csendben és harcoltak azért, hogy nekünk jó legyen.

Arra szeretnélek mindannyitokat kérni, hogy aki teheti, igenis menjen el szavazni. Vasárnap olyan kérdésben fogunk dönteni, ami nagyon sokáig meg fogja határozni mindenki jövőjét. Nem akarok ítéletet mondani, hogy melyik oldalnak van igaza, ki lopja el a jövőnket vagy ki miatt fog kivándorolni a mi generációnk. Most azonban a döntés a mi kezünkben is ott van, hogy kinek akarunk esélyt adni.

Első szavazó leszek most, mint a fiatalok többsége. Nem könnyű eligazodni a politika ingoványos talaján, de nem lehetetlen. Mindenki érzi a szavazás fontosságát, így rengeteg, választást segítő oldal és applikáció jött létre, amiket össze is szedtem.

Listára való szavazáshoz (az erőteljesen Fidesz ellenes hangulat miatt hozzátenném, hogy ellenzéki szavazóknak):
taktika szavazás - az egyik első ilyen holnap, ha beírod a városod, megmutatja a legesélyesebb jelöltet.
rendszerváltás 2018 - a hódmezővásárhelyi polgármester hívta életre létre.
Orbánnak mennie kell - szintén magánszemély készítette, irányítószámot és utcát kér.

Pártválasztáshoz:
K-monitor - a HVG holnapján jelentettek meg róla cikket, ott ki is próbálhatjátok. Két lépcsős rendszerben működik, először válaszolsz a kérdésekre, aztán kiválasztod a számodra legfontosabbakat.
SzavazApp - a Momentum hozta létre, telefonra kell letölteni és úgy használható. Pontok alapján rendszerez, akár többször is kitöltheted a tesztet.

Ha még többet olvasnál a témában:
Hallasd a hangod - segít az eligazodásban illetve felsorol néhány további oldalt és a mögöttük álló embereket/szervezetet/pártot, így tisztábbá válik a forrás.

Az RTL egy rövid videóban a technikai részleteket is összefoglalta (pl. mi a teendő, ha elrontottuk a szavazást), amit ITT érhettek el.

Azt nagyon fontosnak tartom hozzátenni, hogy a különböző kutatások csak az aktív válaszolókra tudnak támaszkodni. Azok, akik nem mondanak véleményt, ezen kutatások számára láthatatlanok és nem tudják a kutatók, ők hová fogják letenni a voksukat. Így egyik eredmény sem tökéletesen pontos és végső soron bármi megtörténhet (lásd. Hódmezővásárhelyi polgármesterválasztás).

Tájékozódjatok több forrásból, olvassátok el kormányközeli cikkekből, szélsőséges ellenzéktől és a középutat képviselő pártoktól is. A csapból is ez folyik most, így nem nehéz találni forrásokat (amik sokszor ellent is mondanak egymásnak). Vasárnapig még mindig van idő átgondolni a döntésünket.

Talán úgy gondolod, hogy egy szavazat nem számít, de minél kevesebben mennek el, annál nagyobb százalékot ér a te egy szavazatod. Arról nem is beszélve, hogy ha valahol szoros lesz az eredmény, ott 1-1 szavazat is nagyon sokat fog számítani.

Vasárnap szánj egy fél órát rá és menj el szavazni. Ne Emőke néni döntse el, hogy húsz év múlva ki miatt nem mered majd elárulni, melyik országban születtél.  A döntés a te kezedben is ott van.

Niki



A posztban említett oldalak egyikéhez sincs semmi kapcsolatom.

2018. április 3., kedd

Off topic március

1. We Heart It kedvenc

Még mindig nem vagyok túl a tényen, hogy Lana Del Rey Magyarországra jön...

2. Zene


Nagyon szerettem Will együttműködéseit a Rudimentallal, de valahogy sosem kerestem rá, hogy milyen zenéi lehetnek még. A hónapban azonban nagyon megtetszett ez a dal, úgyhogy ideje, hogy az Off topicba is bekerüljön.

2018. március 23., péntek

Tumblr Projekt 2.0 - Színek

Kedves Olvasó!

Visszatértem a Tumblr Projekttel, ami a Writing Prompts oldal rövid, gondolatébresztő, egy mondatos történetei alapján készült. Most nem a készítők Tumblr, hanem Instagram oldalát használtam, de belinkelem mindkettőt.
A novella továbbá megjelent a Ceruzanyomok blogon is. Ez egy szuper kezdeményezés, a blogra beküldött novellákat a többi blogger véleményezi, illetve a beküldéshez neked is véleményezni kell először. Mikor Daremo felkért, hogy írjak én is, nagyon megörültem és szinte azonnal tudtam, hogy ezt a novellát fogom megírni. Látogassatok el arra a blogra is és küldjetek be novellát vagy sorozatot, kezdő és haladó íróknak is nagyon jó lehetőség ez arra, hogy visszajelzést kapjanak és ismertebbé váljanak.
A sorozat további részeit ITT érheted el.

Niki




Lassan kevergette a kávéját az asztalt bámulva, a fém és a porcelán találkozása kellemetlen hangokkal töltötte meg a fejemet. A nap élesen, sárgásan vágott a szemembe a hatalmas üvegtáblán keresztül. Megkordult a gyomrom, mikor letették elénk az illatozó, piros szószban úszó pizzát, ami tökéletesen harmonizált a tetején pihenő rózsaszín sonkával és a fehéren nyújtózó sajttal. Egy új marketing kampányról beszélgettünk, színekről, fényekről, az új reklámfilm hangulatáról. Nem is igazán figyeltem oda, már azon járt az eszem, hogy mit szeretnék majd csinálni délután Zsigmonddal, ha vége a munkának. Aznap volt hét éve, hogy először találkoztunk és végre én is megláthattam színesben a világot.
Épp a lakásomban állítottuk fel az ideiglenes irodát az akkor induló marketingcégemnek, mikor pizzát rendeltünk vacsorára. A futár hívásakor mintha megremegett volna a gyomrom, bár nem lepődtem meg, hetek óta nem volt időm igazán teleenni magamat, a pizza gondolata pedig már majdcsak túlzottan nagy boldogsággal töltött el.

2018. március 20., kedd

Le a tavaszi fáradtsággal!

Kedves Olvasó!

Szerencsére én nem vagyok frontérzékeny, így nem különösebben viselnek meg a kisebb időjárás változások, de amint besüt az ablakon az első erőteljes napsütés, én máris álmos leszek és tudom, hogy eljött az évnek a bizonyos időszaka, amit nem, vagy csak nagyon nehéz elkerülni: a tavaszi fáradtság. Évek óta küzdök ellene, mert nincs időm lustálkodni, így most csokorba gyűjtöttem az én praktikáim, hogy segítsek nektek is. 


1. Víz az alapja mindennek

Mindenki kívülről fújja már, hogy a napi 2-2,5 liter vízre alapvető szüksége van a szervezetünknek, de valahogy a mindennapokban kemény feladatnak tűnik bevinni a megfelelő mennyiséget. Ha nem hidratáljuk belülről megfelelően a szervezetünket, az kihat a koncentrációra, fájhat a fejünk és még fáradtabbnak érezhetjük magunkat. Érdemes mindig magunknál tartani legalább egy 3-5 deciliteres üveget ízesítetlen, szénsavmentes vízzel és kortyolgatni belőle a nap folyamán is. Egy kis üveg bármelyik táskába belefér és nem is nehéz. Otthon pedig tartsunk magunk mellett egy poharat, amivel később utána tudunk számolni, hogy hol tartunk a napi vízfogyasztásban.

2018. március 16., péntek

Backstage - Scars

Hogyan készült a Scars - Sebhelyek?


   El sem hiszem, hogy tényleg a lezáró bejegyzést írom, mert olyan sokáig futott a blogon ez a sorozat. Tavaly október végén indult és most márciusban lett vége, bár az eredetit még valamikor talán 2015-ben kezdtem írni. Nézzük a részleteket!
   Akik régebb óta olvasnak már jól tudhatják, hogy ez a kisregény nagy múltra tekint vissza. Még az Aranymosás pályázatra írtam eredetileg, amiről már számtalanszor beszéltem, például ITT és ITT.

2018. március 9., péntek

Scars - Sebhelyek [18. fejezet]

Előző részek:

Az átkozottul átkozott Cameron Timothy Fox



 Isaac a meccs kezdete előtt negyed órával érkezett meg. Már dühös sem tudtam lenni rá, csak jól esett, hogy van még valaki körülöttem. Én még melegítőnadrágban feküdtem az ágyamban, eszem ágában sem volt odamenni. A gondolattól is rosszul lettem, hogy ezek után szemtől szembe találkozzak vele.
– Megyünk. Itt a nadrágod. – benyúlt a szekrényembe és erőteljesen vágta hozzám a ruhát vállfástól együtt. Éppen csak el tudtam kapni.
– Megint az lesz, hogy sírva kell majd hazavonszolnod, nem csinálok századjára is bolondot magamból.
– Vállalom a kockázatot. Én vagyok a hibás. Hibáztass csak engem.
– Nem hiszem el, hogy megint ezt csinálom.

2018. március 2., péntek

Scars - Sebhelyek [17. fejezet]

Előző részek:

Az átkozott idő



 Elmaradt az első két órám, így ráértem tíz órára bemenni az iskolába. Végre kialudhattam magamat, megint kezdtem úgy érezni magam, mint egy élő ember. Még mindig borzasztóan frusztrált, ami köztem és Cameron között történt, de igyekeztem úgy viselkedni, mintha nem is történt volna semmi.
Felfestettem a mosolyálarcot, nem néztem senkinek sem a szemébe, egy könyvet tartottam magam előtt és bámultam a lapjait, habár képtelen voltam olvasni. Kikerültek, mikor rájöttek, hogy nem fogok felpillantani az olvasnivalóból, fogalmam sem volt, mi történhet körülöttem. A szekrényemnél csuktam csak össze a könyvet, kivettem a füzetem, de egy lapocska kiröpült onnan és úgy kaptam utána, hogy ne tapossanak rá. Forgattam egy darabig, mert soha nem szoktam papírdarabokat tenni a könyveim közé, pontosan azért, mert elhagyom őket. Már majdnem elindultam vele a szemetes felé, mert azt hittem, hogy azt a lapot téptem ki a jegyzetfüzetemből, mikor Cameron azon keresztül próbált randira vinni, de rájöttem, hogy azt már kidobtam. Összezavarodtam még jobban, kinyitottam végre, most már egészen rémülten.

2018. március 1., csütörtök

Tea Díj Daremo-tól



Kedves Olvasó!

Ismét díjat kaptam, ezúttal Daremo jelölt meg a Tea díjra, amit köszönök szépen, az ő válaszait a linkre kattintva érhetitek el. 


A díj szabályai:
1. Köszönd meg a jelölést annak, akitől kaptad a díjat, említsd meg és linkeld be a blogját. Másold be a szabályokat a bejegyzésedbe te is.

2. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, illessz be egy idézetet, amiről azt gondolod, hogy a legjobban illik hozzád, jellemez téged.

3. Válaszold meg a 8 kérdést, amiket a téged díjazó blogger tett fel.

4. Írj újabb 8 kérdést, amiket a te jelöltjeid fognak megválaszolni.

5. Jelöld meg azokat a bloggereket a blogjaikkal együtt, akiket megjutalmazol a díjjal, s magyarázd meg pár szóval, miért pont rájuk esett a választásod.

+1 Kívánj valami szépet az általad díjazott bloggereknek.

Az idézetem:

Az elmét a könyv élesíti, ahogy a kardot a fenőkő. - George R. R. Martin

2018. február 28., szerda

#Ezvagyokén kihívás


Kedves Olvasó!

Bogie, a Bogiethings írója alapított egy kihívást, amiben elsők közt lettem kihívott, amit innen is köszönök. A linkre kattintva elolvashatjátok az ő válaszait, most pedig következzenek a szabályok és a válaszaim:



Szabályok:
Kihívtak? Fogadd el - vagy ne, rajtad áll - és szánj egy bejegyzést a következő kérdések megválaszolására:
1. Ki vagy Te?
2. Mi az álmod?
3. Mi a kedvenc emléked?
4. Mi jelenti számodra a boldogságot?
5. Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy szépség?
6. Szerinted hogyan írnának körül Téged a környezetedben élők? Mennyire egyezik ez az első kérdésre adott válaszoddal?
7. Mi a legnagyobb félelmed?
8. Hogyan látod magad 1 év múlva?
9. Mi volt a legnagyobb őrültség, amit valaha csináltál?
10. Ki vagy mi az első számú motivációd?
11. Mit csinálsz, ha valaki elkezdi igazságtalanul kritizálni egy barátodat, de nem tudja, hogy közel áll hozzád?
12. 5 év múlva emlékezni fogsz arra, mit csináltál tegnap?
+1. Fejezd be a mondatot: Arra vágyom, hogy...
Hívj ki Te is néhány további bloggert, akiknek kíváncsi vagy a válaszaikra. Annyi jelölted lehet, amennyit akarsz.
Másold be a szabályokat (a kérdésekkel együtt), hogy kihívottjaid tudják, mi a dolguk. Bejegyzésedben ne felejtsd el megemlíteni a bloggert, aki Téged hívott ki.

Az én válaszaim:

2018. február 27., kedd

Off topic február - Back in the business

1. We Heart It kedvenc

Arctic Monkeys a Szigeten! Arctic Monkeys a Szigeten! El sem tudom mondani, mennyire szeretném látni őket élőben.

2. Zene


Sok új kedvencem lett mostanában, de valószínűleg bőven ez vezeti a legtöbbet hallgatott dalok listáját mostanában.

2018. február 23., péntek

Scars - Sebhelyek [16. fejezet]

Kedves Olvasó!

A hírlevélre feliratkozott olvasóimhoz szólnék gyorsan egy pár szót.
Az elmúlt néhány hétben platformot váltottam, és immár a Hírlevelek nem az elsődleges, hanem a Promóciók mappába érkeznek. A statisztikák alapján sajnos elvesznek ezek a levelek, úgyhogy arra szeretnélek kérni titeket, hogy húzzátok át az emailjeim az elsődleges mappába, hogy biztosan elsőként értesülhessetek arról, ha új poszt kerül ki.

Elnézést a kellemetlenségért és jó olvasást!

Niki
_________________________________________________________________________________


Előző részek:

Az átkozott rossz döntéseim


Isaac elaludt a fáradtságtól éjfél körül, de nekem nem akart elnyomni az álom. Forgolódtam, zsongott a fejem a gondolataimtól. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy Cameron ilyen gyorsan tovább lépett az egészen, és még rám vetettek furcsa pillantásokat. Tudtam, hogy butaság az egész, hiszen nem is történt semmi sem. Mégis, valahogy meg akartam mondani neki, hogy ő volt a szemét, már megint. Haragudtam rá, addig-meddig hergeltem magamat, míg el nem határoztam magamat. Kilopóztam a konyhába a laptopommal és írni kezdtem. Tudtam, hogy kedd délben zárják le az újságot, de ha még éjszaka megírom a cikket, akkor talán még bekerülhet.

2018. február 20., kedd

Bullet Journal 2018. II. félév - Újrakezdés

Kedves Olvasó!

   Az előző BuJo-s bejegyzésem óta betelt az akkor használt füzetem, és így a tavaszi szemeszterre új füzetbe, egy jobban átgondolt rendszerrel vágtam bele, ezt szeretném most megmutatni.



   ITT már részletesen leírtam, hogy én hogyan állítottam össze az első füzetem, ettől most sem tértem el. Alaposan kigondoltam, hogy mit szeretnék és mit nem, aztán kijelölgettem, melyik oldalt mire szánom - és milyen jól tettem! Nagyon sokat variáltam utólag, amit csak a lapok kitépkedésével lehetett volna megoldani, ha rögtön rajzolok.
   A felépítés és a megvalósítás is maradt a régi, annyi különbséggel, hogy egy kis kalligráfiával, színes tollakkal és idézetekkel is színesítettem a füzetet. A koncepció továbbra is az maradt, hogy egyszerű legyen, gyors és könnyen használható, de picit több időt szántam a szépítgetésre. Vonalas füzetet választottam ezúttal, nem simát, amit bánok is meg nem is, de erről majd bővebben a képeknél.
   A színeknél öt domináns árnyalatnál maradtam, fekete, sötétkék, világoskék, narancssárga és piros, ezek dominálnak az egész füzetben. Tűfilceket használtam, amikkel jól lehet játszani akár nyomtatott, akár írott betűtípusoknál is. Könnyen "hamisíthatunk" szép írott betűket, ha egyszerűen megvastagítjuk ott a vonalakat, ahol lefelé húznánk a tollat. 
Az új ötletek nagy részben a LittleCoffeeFox blogjáról érkeztek.


2018. február 16., péntek

Scars - Sebhelyek [15. fejezet]

Előző részek:

Az átkozott hibák



 Cameron Timothy Foxot három teljes napig senki nem látta. Eltűnt és egyetlen kósza információt sem lehetett róla hallani, bárkit kérdeztem. A hétvégét a boltban töltöttem, minden apró szegletet karácsonyivá varázsoltam, számoltam vissza a napokat az év legszebb ünnepéig. A karácsony gondolata tartott vissza attól, hogy magamra zárjam a szobám ajtaját és soha többet ne jöjjek ki onnan, mintegy kizárva minden problémám.
És akkor megjelent, nagy mosollyal az arcán, a karján egy szőke, magas lánnyal. A döbbenettől teljesen lefagytam és végignéztem őket, ahogy elvonulnak mellettem, mintha ott sem lennék. Néhány pillantás rám szegeződött, így elindultam a szekrényem felé és a könyveim pakolásztam ki és be, míg Isaac oda nem ért mellém.

2018. február 9., péntek

Scars - Sebhelyek [14. fejezet]

Előző részek:

Az én átkozott szívem

 Cameron Timothy Foxot három teljes napig senki nem látta. Eltűnt és egyetlen kósza információt sem lehetett róla hallani, bárkit kérdeztem. A hétvégét a boltban töltöttem, minden apró szegletet karácsonyivá varázsoltam, számoltam vissza a napokat az év legszebb ünnepéig. A karácsony gondolata tartott vissza attól, hogy magamra zárjam a szobám ajtaját és soha többet ne jöjjek ki onnan, mintegy kizárva minden problémám.
És akkor megjelent, nagy mosollyal az arcán, a karján egy szőke, magas lánnyal. A döbbenettől teljesen lefagytam és végignéztem őket, ahogy elvonulnak mellettem, mintha ott sem lennék. Néhány pillantás rám szegeződött, így elindultam a szekrényem felé és a könyveim pakolásztam ki és be, míg Isaac oda nem ért mellém.

2018. február 2., péntek

Scars - Sebhelyek [13. fejezet]

Előző részek:

Az átkozott büszkeségem


 Hívott, de nem vettem fel a telefont. Üzenetekkel bombázott, de sorra figyelmen kívül hagytam őket. Mindenkit megkértem otthon, hogy ne nyissanak neki ajtót, bármennyire is kínosnak éreztem a szituációt. Úgy tettem, mintha az elmúlt hét nem történt volna meg, rákényszerítettem magam, hogy visszazökkenjek a régi kerékvágásba.
Egyedül gyorsan haladtam a munkával. Szabad kezet adtam magamnak, így az ujjaim gyorsan jártak a billentyűzeten. Hajtott a tudat, hogy a Sarah szabta hétfői határidőből kicsúsztam, de a végleges leadási határidőben még elkészülhetek. A képek Cameronnál maradtak, így azokból is újakat kellett készítenem, de csütörtök reggelre készen állt minden. Először abban az évben sikerült időben elindulnom otthonról. Magabiztosan sétáltam az iroda felé, a fejemben már a sikert ünnepeltem. Könnyűnek éreztem magam és felszabadultnak, hogy megszabadultam a cikk és Cameron jelenlétének terhétől. Az iroda előtt azonban szembetalálkoztunk egymással. Zavarban voltam, remegő hanggal köszöntöttem. El akartam slisszolni, de megállította a kezem, mikor a kilincs után nyúltam.

2018. január 30., kedd

Off topic január - Vizsgák

1. We Heart It kedvenc

Új BuJo-t kezdtem, ahhoz kerestem inspirációt, mikor ezt a képet megtaláltam.

2. Zene


Sosem hallottam még Chlöeról, de mikor meghallottam először a dalt, azonnal beleszerettem.

2018. január 26., péntek

Scars - Sebhelyek [12. fejezet]

Előző részek:

Azok az átkozott szavak


A varázslat visszarepített a nyárba, mintha semmi sem történt volna hirtelen. Egy villámcsapásra kerültem vissza abba a mennyországnak nevezett helyre, ahol az idő végességét csak a csengő kegyetlen hangja szakítja félbe. Még ez sem tudta azonban elvenni a kedvem attól, hogy óriási mosollyal vágjak át a folyosón, úton matekra. Egyszerre akartam rohanni Isaac-hez elújságolni neki a boldogságom, és örültem, hogy egyikük sincs bent órán, mert talán így nem álmodoztam át az egész órát. Már arra sem emlékeztem, hogy miért is voltam rá annyira dühös, elárasztott a tökéletes elégedettség, hogy minden újra a helyére fog kerülni.
Néhány perc boldogságban való ugrálás után Isaac-kel az utolsó csengő után, aztán külön utakra kellett indulnunk. Nekem üzenetem érkezett, hogy várnak rám a parkolóban, neki meg randevúja volt a város másik végén. Még egy szoros ölelés és úton is voltunk.
A Big Ben’s előtt kényszeresen nevettem fel.

2018. január 19., péntek

Scars - Sebhelyek [11. fejezet]

Előző részek:

Az imádott könyvtári sorok




Kíváncsiskodó pillantások futottak végig rajtam, ahogy végighaladtam Isaac-kel a folyosón. Mindenki tudni akarta, hogy mi történik köztem és Cameron közt, én azonban próbáltam úgy tenni, mintha észre sem venném, hogy mindenki engem néz. Vagy legalábbis úgy éreztem, hogy mindenki engem néz.
Cameron újabb hívása után abban egyeztünk meg, hogy ismét a könyvtárban találkozunk, nem akartam megkockáztatni, hogy bármilyen újabb pletyka szárnyra keljen és rólam beszéljenek. Semmit sem utáltam jobban, mint amikor nem tudtam beolvadni a környezetembe. Cam mellett pedig még egy penészvirág is feltűnő jelenséggé vált, ha akart, ha nem.
Úgy gondoltam, hogy az épület másik végén van órája, ezért kényelmesen sétáltam végig a folyosón, mintha nem is igyekeznék sehová sem. A földre szögeztem a tekintetem és a padlócsempe mintázatát követtem, hogy eltaláljak a találkánk helyszínére. Ha még láthattam volna is ismerős arcokat, maximum a cipőjükről ismerhettem volna fel őket. Már méterek voltak csak hátra, de valaki megérintette a vállam és kénytelen voltam megállni. A magasba pillantva ő mosolygott vissza rám.
– Egy csomót kiabáltam utánad.
– Nem hallottam. – hirtelen megszeppentem, mert egyáltalán nem számítottam az érkezésére. Visszahajtottam a fejem a földre és megszaporáztam a lépteim, hogy minél hamarabb eltűnhessek a leskelődő szempárok elől. Még azzal sem törődtem, hogy megragadta a karom és lényegében belém karolt, hogy ne sodorja el az ellenkező irányba haladó tömeg.

2018. január 8., hétfő

Nyereményjáték lezárva, a győztes...


Kedves Olvasó!


   Tegnap (01.07) éjfélkor lezártam a nyereményjátékot az antológiáért, a győztes pedig...:


Miklóssy Niki (@nics_wonderland) által megosztott bejegyzés,

Gratulálok, egy heted van jelentkezni a nyereményedért!



Niki

2018. január 5., péntek

Scars - Sebhelyek [10. fejezet]

Előző részek:

Az átkozott fénykép


     Későn értem haza, a megígért hét óra helyett már fél tíz is elmúlt. Anya látta, hogy Cameron autójából szállok ki, képes volt havat lapátolni odakint még olyan későn is. Azt mondta, már unta a várakozást. A szenvedő arcomra pillantva megengedően nézett az ajtó felé és nem kérdezett semmit sem. Normál tempóban sétáltam be az ajtón, de a lépcsőn már futottam felfelé, kilöktem a húgomat a fürdőszobából, fogkrémestől, fogkeféstől, aztán engedtem, hogy feltörjön belőlem az étel, amit nem szabadott volna megennem.
     Anya perceken belül mellettem volt, mert az ajtót már nem volt időm bezárni. Rövid magyarázatot adtam neki, aztán csak egy gyors zuhanyra volt energiám és bedőltem az ágyamba.

2018. január 2., kedd

Off topic december - Úton

1. We Heart It kedvenc


Annyira, de annyira hangulatos ez a kép!

2. Zene


Nem vagyok nagy rajongója az énekesnőnek, azonban a Joanne albumán találtam pár jó számot, decemberben a karácsonyi zenék mellett ez például gyakran előkerült.